2017. január 20., péntek

Idők Szigethben

„Légy bizonsága, ég, Deli Vid végének,
Mert sok szemmel nézted utolját éltének:
Egy csöppig kiadta vérét Istenének,
Légy tudománytévő Deli Vid végének!”

(Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, Pars decima quarta Tizennegyedik ének vége)

Király Lajos – Lebedy János – Szamosközi Imre:

Idők Szigethben

Egy eseménysorozat emlékezete
A naptárreform, csillagászati és építészeti vonatkozásai

Az elmúlt években több alkalmunk volt megfigyelni a szigetvári Szulejmán szultán dzsámi „fényjátékát”. A megfigyelésekről, számításokról különböző publikációk és tudományos előadások is születtek.22 Ezen megfigyelésekkel egyidőben megkíséreltünk bizonyos magyarázatot, megfejtést társítani a jelenségekhez, mely igazolja az építés során a tudatosságot, az építők tudós voltát és bizonyítja csillagászati ismereteiket.
A kérdésekre részben sikerült válaszokat találnunk, azonban néhány kérdés nyitva maradt, melyek tisztázása további folyamatos kutatómunkát igényel.
Szükséges tehát, hogy vizsgálva a dzsámi „fényjátékával” kapcsolatos hipotézisünket, kitérjünk az időközben bekövetkezett naptárreform kérdéskörére is.
1582 óta többé-kevésbé Gergely naptárral számol kultúrkörünk. Hogyan viszonyul mindez a törökök holdhónap alapú időszámításához és hogy lehetséges ezzel a holdnaptárral ami évről-évre más és más kezdőnappal rendelkezik konkrét, ismétlődő csillagászati időpontot rögzíteni? Hogy tükröződik mindez az építészeti szerkezetben?

1. Röviden a szigetvári Szulejmán szultán dzsámiról

A török források szerint 1566. szeptember 6-ról 7-ére virradó éjszaka elhunyt Törvényhozó Nagy Szulejmán szultán, még Szigetvár ostromának vége előtt. A vár elfoglalását nem élte meg. Szigetvár mai nemzetközi híre is elsősorban ennek az eseménynek köszönhető. Az uralkodó máig az iszlám világ egyik legnagyobb és leginkább tisztelt uralkodója és főpapja, kalifa volt. Bár számos, elsősorban török forrás szól arról mi történt a szultán halála után, valójában halálának körülményei rejtélyesek, tisztázatlanok.
            Szulejmán szultán szigetvári kegyeleti kultuszához kapcsolódik a szultán nevét viselő várbeli dzsámi, mely a vár elfoglalását követően épült. Bár korokon keresztül többször is átalakították kissé a funkcióváltásoknak köszönhetően az 50-es évek végén Kováts Valéria és Gerő Győző kutatómunkája alapján feltárták és helyreállították a lehetőségek szerint a műemléket. A napjainkban látogatható épület a XVI. századi állapotoknak megfelelő ablakleosztása, eredeti vakolattöredékei, jellegzetes feliratai és kiváló akusztikája miatt nevezetes.
            A dzsáminak néhány olyan egyedi sajátsága van, mely már önmagában is érdekessé, és különlegessé teszi. Az oldalcsarnokában egy második, Mekkát jelölő mihráb-imafülke is látható, ezenkívül a Korán tartására szolgáló fülkével szemben lévő kerete szándékosan ferde beépítésű („csak Isten alkothat tökéleteset”). Van két, a világon ritkaságnak számító, hármas keretű, csepp formájú világító ablaka. A forma szimbolikája sokrétű és ősi, a könnycsepptől a rózsabimbón át a „Fatima-szemig”. Ez egy olyan őrző-védő pávaszem forma, mely egyetemes jelképiséget hordoz. Jankovics Marcell szerint: „A páva is égjelkép volt. …Ha tudjuk, hogy a „szem” csillagot is jelentett, belátjuk azt is, hogy a kiterjesztett pávafarok a csillagos égboltot jelképezte.” Ez a forma tehát magában hordoz csillagászati utalásokat is.

1. kép: A "könnycsepp" vagy „pávaszem” formájú ablak

Az épületnek van egy csonka minaretje, melyben ritka, eredeti tölgyfalépcsők vannak, a 110 lépcsőből mára csak 35 maradt. Szép, kovácsoltvas kapuja, melynek kiosztása, formavilága szintén ősi jelképvilágot hordoz.
A régészeti kutatások csak egyetlen építési periódust határoztak meg és nem találtak későbbi átépítésre utaló nyomokat.
            2012. január 25-én délután három óra után, sikerült először megfigyelni és dokumentálni azt a rendkívüli fényjelenséget, mely kutatásaink egyik kiindulópontja. A DNY-i, csepp alakú, világító ablak fénye ráesett a szemközti fal középen álló, szentirat tartó szekrénye fölötti szamárhátívre és pontosan kimetszette annak keretét.1/2
Ezt követően számos alkalommal végeztünk megfigyeléseket, méréseket a dzsámiban, melynek célja a „fényjáték” tudatosságának bizonyítása volt. Erről több írás, cikk is született, több tv-felvétel is készült.2, 3
            Szerintünk a szufi jelenlét mindenképpen meghatározó. A híres szufi bölcs, Ali Aladdin dede 1589-ben Szigetváron, Szulejmán szultán türbéje mellett épült halvéti derviskolostor vezetőjeként szolgált.1, 17

2. Néhány csillagászati vonatkozású megfigyelés a szigetvári Szulejmán szultán dzsámiban

A január 25-én, délután három óra körül dokumentált fényjáték a csillagászati hagyományokban is jelentős időpont. A keresztény kultúrkörben „pálfordulás” napja ez a nap – „Pál fordula fényességbe”. Bár a szúfizmus ismeri a keresztény hagyományokat, de itt mégsem pusztán ennek a megjelenítéséről lehet szó. Jankovics Marcell szerint: „…nagyobb volt annak a jelentősége – legalábbis azok számára- akik a Szentírás és a pogány csillagvallás szinkretizálására törekedtek – hogy a pálforduló ünnepétől kezdve a Nap elhagyja a Tejutat, mondhatnók, letér a Tejútról. Eurázsia-szerte élt egy hiedelem, mely szerint a Nap útja korábban a mostanira merőlegesen, a Tejút mentén haladt. Az a tény tehát, hogy január utolsó harmadában a Nap elhagyja a Tejútnak és „jelenlegi”, azaz valóságos pályájának kereszteződését, e hiedelem révén Pál megtérésének csodáját kozmikus léptékű jelképpé avatta.”1/2
             

2. kép: 2012. január 25. 15:10 - Szigetvári Vár – Szulejmán szultán dzsámija – korántartó fülke fényjátéka „pálforduló”-kor.

Mivel a vár a korábbi években, a folyamatos felújítási munkálatok miatt zárva tartott a téli időszakban, így nem volt alkalom a korábban a megfigyelésre. A DNY-i csepp alakú ablak a 30-as évekig elfalazva volt, helyette két kisebb ablakot nyitottak a XVIII. században, mikor magtárnak alakították át az épületet, tőle jobbra és balra a korábbi török ablaknyílások vonalában. Megjegyzendő továbbá, hogy az ÉK-i fülke, szentirattartó szekrény, viszont ismeretlen volt a 60-as évek előtt, ismeretlen okból és időben be volt falazva és csak a műemlékvédelmi kutatások tárták fel az 50-es években. Így jelen időnk előtt, feltehetően hasonló megfigyelésekre a török időkben kerülhetett ezelőtt sor.
            2012-13-ban az ősztől tavaszig tartó időszakban több megfigyelést is végeztünk a dzsámiban, melyről fényképfelvételeket is készítettünk. A DNY-i csepp alakú, szabadon álló, világító ablakon szeptember elejétől, április derekáig esik be a fény. A szembenálló fülkére pedig a január 25-én (belső ív) és január 19-én (külső ív), illetve ezek ellenpontjában is, melyek időpontjai előre megállapíthatóak voltak előzetesen a napszögek alapján, november 15-én és november 21-én (szökőévben természetesen a napos eltéréssel).
            A fenti fülke mellett időközben a dzsámi középpontjában mutatkozó fénybeesés is a látóterünkbe került. Ezen a ponton szeptember 4-8, illetve április 4-8 táján a világító ablakon keresztül először bejutó napfény kijelöli a dzsámi közepét. 2013-ban még nem tudtuk teljes bizonyossággal igazolni, hogy a dzsámiépület ablakelrendezésének aszimmetriája mögött tudatos tervezettség van. Ennek kiderítése végett a későbbiekben folyamatos kutatásokat végeztünk vizsgálva, hogy van-e a csillagászati időponthoz kapcsolható valamilyen szakrális jelentőségű esemény.
A muszlim hagyományok szempontjából jelentős lehet az, hogy a jelenleg január 25-én mutatkozó, korántartó fülke belső ívére vetülő fénybeesés kapcsolatba hozható Ali kalifa halálának idejével. A kufai mecsetben imádságát végző hadúr 661 január 24-én merénylet áldozata lett. Fejsebe következtében három nappal később, január 27-én meghalt.4
Ali-t mindenekelőtt a síita iszlám követői, de a szunniták közül a szúfizmus útján járók is
különösen tisztelik, mivel őt tekintik a Mohamed prófétától származtatott tanítások első átadójának és magyarázójának. Különös tiszteletnek örvend mindmáig a ( janicsárok körében népszerű) bektási rendben és az aléviták szektájában.5
Ali halálának időpontja melletti felvetésünket igazolják a fülke jobbján többször is bekarcolt, bevésett, a korábbi kutatások során észlelt, de nem értelmezett ’Ali felíratok’, melyek kalligrafikus sajátosságai miatt, egyértelműen Ali kalifára vonatkoznak.

3. kép: "Ali" bevéset a korántartó fülke jobb oldalán

Oszmán-török érdekessége is van ezenkívül ennek az időpontnak. 1517. januárjában I. Szelim szultán, Szulejmán szultán apja, egyiptomi hadjárata során a megerősített Kairó városát támadta meg, mely heves harcok után, a török csapatok január 26-án a kapitulációt követően bevonultak a városba. A győzelem jelentősége történelmi és vallástörténeti jelentősége abban mérhető, hogy ennek következtében meghódoltak Mekka és Medina városai és innen kezdve Szelim szultán a kalifa címet birtokolja.6
            A dzsámi középpontjára eső fény időpontját, „fényjátékát” pedig ebből következőleg erős okunk van kapcsolni Szulejmán szultán halálához, az ostrom utolsó napjainak történéseihez. A már korábban megfogalmazottak szerint a szultán szigetvári kegyeleti emlékhelyének őrzői, a halvéti szúfi dervisközösség tagjai, ezt a két időpontot (több más, jelenleg nem tárgyalt mellett) fontosnak tartották „fénnyel megjelölni” úgy, hogy azt az architektúrában rögzítették.

3. A naptárreform kérdése
  
1582. február 24-én kelt pápai bulla vezette be a mára Gergely naptár néven ismert, mai napig használt naptárunkat. A bulla értelmében 1582. október 4-ét követően rögtön 15-e következett, így eltűntek a "felesleges napok". A naptár és a természetben tapasztalt időjárásbeli, fénytani jelenségek eltolódása jelentősen befolyásolta az ünnepek és a mezei munkák ritmusát, így ennek már zavaró hatása a XVI. századra szükségszerűvé tette a reformot. Európa országaiban ennek ellenére az új naptár bevezetése néhol évszázadokat is csúszott (pl.: Görögországban 1924-ben vezették be). 
Az oszmán-török időszámítás alapja az arab naptár, mely holdhónapokkal számol és kezdeti időpontja 622. július 16-ra esik, mely időpont Mohamed próféta „futása”. Így minden évben más-más európai naptári napra esnek az arab naptár napjai. Ez a naptár a vallási ünnepek számontartása miatt máig meghatározó és jelentős az ezzel élő kultúrkörökben. Így a modern muszlim országokban gyakran kettős naptár van érvényben. Ezzel a naptárral viszont gondot jelent adott napálláshoz társítható és ezen túl a csillagászati időponthoz köthető jelenségeket rögzíteni.
Az arab naptár holdhónapokkal számolva évről-évre más-más évkezdeti nappal számol, ugyanakkor biztosak lehetünk benne, hogy az arab, akár török csillagászok az ókori egyiptomi, görög elődeik nyomán haladva napévben is gondolkoztak, illetve rögzítették számításaikat.
A nagy klasszikusok közül kiemelkedő jelentőségű volt az I. századból származó Almagest, a kiváló tudós Ptolemaiosz munkája, mely meghatározónak tekinthető az arab-török kultúrkörben is. Az ókori tudomány és műveltség pedig sok esetben arab közvetítéssel hagyományozódik a reneszánsz alatt új szárnyat bontó európai műveltségre.
A zodiákus csillagképeinek övén az arab csillagtérképek holdházai tanúskodnak az égitestek pályamozgásainak pontos ismeretéről. A Nap és a bolygók pontos tartózkodási helyének meghatározása precíz naptárt feltételez, melyet átszámolhattak a holdnaptárnak megfelelően. Ezek alapján, adott csillagászati helyhez, konkrét csillagászati időpont is rendelhető, mely a lehető legprecízebb időjelző. Tehát a szultáni udvar tudósainak világos lehetett, hogy a Nap helyének pontos megjelölése, adott csillagászati adathoz köthető, melyből az abszolút idő meghatározható. Minden arab-török dátum átfordítható európai naptári dátumra, illetve vissza megfelelő konverterrel. A török csillagászok is a csillagászat alapjainak számító fixpontok (napéjegyenlőségek, napfordulók) figyelembevételével mérték és rögzítették az égi jelenségeket és számításaikat a napévre alapozták.
Amennyiben elfogadjuk, azt a magyar-keresztény hagyományokban megőrzött tudást, hogy Zrínyi és társai áldozatvállalása, mártíromsága szakrális cselekedet volt, úgy annak is van jelentősége, hogy azt milyen „égi csillagzat” alatt, pontosan milyen időpontban történt. Vagyis addig, amíg a történelemtudomány szempontjából nincs jelentősége a csillagászati értelemben vett pontos időpontnak, addig kultúrtörténeti vonatkozásban különösen fontos lehet. A híres 1566. szeptember 8-a csillagászati értelemben nem azonos időpontot jelent a mai szeptember 8-ai időponttal, a naptárreform előtti, Julián naptárral történő számolás miatt. A kirohanás időpontja, ha a mai közelítőleg pontos, Gergely naptár szerinti kronológiát vesszük alapul, akkor az a mai szeptember 18-nak felel meg.13
Kutatásunk szempontjából is érdekes kérdés, hogy Szulejmán szultán „szerencsenapja”, augusztus 29-e. Ez a nap Szigetvár legkeményebb ostromnapja is, és ehhez a naphoz kapcsolódnak a szultán nevezetes győzelmei (1521- Nándorfehérvár, 1526-Mohács, 1541-Buda). Az adott nap az arab-török naptár szerint bár évenként eltérő, de csillagászati szempontból és a Julián naptár szerint is azonos nap – augusztus 29, mely a mai naptárunk szerint a valódi szeptember 8.13

4. A bagdadi borbély

"Hagyd abba ezt a haszontalan beszédet - mondottam -, tüstént gyere ide, borotváld meg a fejemet, mert még gyenge vagyok!" Felkelt, kinyújtotta a kezét, egy kendőt vett elő és kibontotta. Egy asztrolábium volt benne hét koronggal, ezzel kiment az udvar közepére, a nap felé emelte a fejét, és jó ideig vizsgálódott, azután pedig hozzám fordult: "Tudd meg, hogy ezen a mai napon, amely száfár hónap 10-e, a 763. évben Prófétánk futása után - áldás és békesség emlékezetének -, amikor az időszámítás valóságos szabályai szerint a Mirrikh-bolygó az uralkodó csillagzat, hét fokot és hat percet haladt már a nap, és úgy esett, hogy az Utárid-bolygó együttállásba került ezzel az égitesttel; mindez azt jelenti, hogy a haj leborotválása most felette szerencsés művelet; azt is jelenti, hogy készülsz valakihez, aki ennek örül; de jelent még olyasvalamit is, amiről nem akarok beszélni." (Mirrikh-Jupiter, Utarid-higany-Merkúr)
- "Alláhra! - kiáltottam fel. - Fárasztasz és untatod az elmémet, és méghozzá balszerencsét is jósolsz, pedig csupán azért hívattalak, hogy a fejemet borotváld meg; rajta, láss hozzá és borotválj, ne szaporítsd a szót." De ő azt felelte: "Alláhra, ha tudnád az igazságot, arra kérnél, hogy többet mondjak, és én azt tanácsolom neked, hogy ezen a mai napon úgy cselekedjél, ahogy én javaslom a csillagok járásából végzett számítások alapján. Dicsérd Alláht, és ne ellenkezz velem, mert jó tanáccsal szolgálok neked, és jó szívvel vagyok irántad. Bárcsak az egész év hosszat szolgálhatnék neked, mert akkor igazságot szolgáltatnál nekem. Fizetséget sem kérek azért, hogy így cselekszem."
- "Megölsz ma engem - mondtam, amikor ezt meghallottam -, félek, nincs menekvés számomra." - "Ó, uram - felelte -, engem az emberek Esz-Számitnak, a Hallgatagnak neveznek, mivelhogy kevés beszédű vagyok: ebben különbözöm bátyáimtól, mert a legidősebb bátyám El-Bakbúk, a Fecsegő, a második El-Haddár, az Ordító, a harmadik Bakbak, a Locsogó, a negyedik El-Kuz el-Aszváni, a Tátottszájú Kancsó, az ötödik El-Fessár, a Nagyszájú, a hatodik Sakkak, a Hangoskodó, a hetedik magam vagyok, Esz-Számit."
A csillagászati jelenségekhez kell a naptárat igazítani. Ezzel pontosítható az abszolút idő.

5. A valós időszámítás csillagászati alapjai

            Két egyszerű csillagászati fogalmat kell tisztáznunk alább. Elsősorban is a naptárkészítés szempontjából a legfontosabbat, hogy mit is tekintünk tulajdonképpen egy évnek. A csillagászat szoláris évnek (napévnek) tekinti azt az időt, amely alatt a Föld pályája során megkerüli a Napot. A régi ember persze ezt fordítva látja, így a megfigyelései is a Nap látszólagos égi mozgását, pályáját figyeli és rögzíti. A mezőgazdasági munkák és az ezzel szoros összefüggésben álló vallási ünnepek elemi igényt formáltak az év és ebből következően a naptár ismeretére – azaz, hogy a földművelés a Nap járásához igazodik.
Hahn István írásából idézve: „Az év, mint ismeretes, az az idő, amely alatt Földünknek a Nap körüli keringése következtében a Nap látszólag a Föld körül egy teljes kör (illetve valójábn a körhöz igen közel álló ellipszis) alakú pályát tesz meg (ezt nevezzük ekliptikának). Az ekliptika főköre az égi egyenlítő főkörét két pontban, az ún. tavasz- és őszpontban metszi; másképpen fogalmazva: a Nap évi látszólagos mozgása során ebben a két pontban halad át az égi egyenlítőn. Az ekliptika fogalmának és a földi egyenlítő síkjához való hajlásszögének meghatározásában alapvető jelentőségű volt a Nap delelési pontjainak összehasonlítása. A Nap a legmagasabb delelési pontot a nyári napforduló napján (június 21.) éri el, éspedig az ekliptika hajlásszögének megfelelően mindig 23° 27'-cel az „égi egyenlítő” (illetve a földi egyenlítő síkja) felett, legmélyebb pontját pedig a téli napforduló napján, december 23-án, ugyanennyi fokkal a földi egyenlítő síkja alatt. A földi egyenlítő síkja viszont az egy-egy adott földrajzi pontról szemlélhető látóhatárral, a horizonttal olyan szöget alkot, amely az illető hely északi szélességének fokát 90°-os derékszögre egészíti ki.
Azt az időt, amely alatt a Nap delelési pontja egy adott földrajzi helyen ismét az égbolt ugyanazon pontjára tér vissza: tropikus évnek nevezzük. A tropikus év hossza jelenleg 365,2422 nap, azaz 365 nap 5 óra 48 perc és 46 másodperc. Ugyanennyi idő telik el a között is, míg a Nap pályáján a tavaszpontban kétszer egymás után metszi („döfi”) az egyenlítő főkörét. Ez úgy figyelhető meg, hogy a tavaszpont elérésekor, március 21-én a Nap pontosan keleten kel föl. Azt az időt viszont, amely alatt a Nap delelőpontja látszólagos évi útja során valamelyik csillagtól vagy csillagképtől kiindulva ugyanoda tér vissza, sziderikus évnek nevezzük, és ez kb. 20 perccel hosszabb a tropikus évnél. A naptár kialakításában mindig a tropikus évet kell figyelembe venni.
Egyszerű megfigyelés mutathatta meg, hogy a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség napjain a Nap pontosan keleten kel föl; ezért is nevezik tavaszpontnak a március 21-i napkelte pontját. ezután a felkelés pontja az északi féltekén, ahol a ma érvényes naptári rendszerek kialakultak – északra tolódik el, és legészakibb (pontosabban: északkeleti) pontját június 22-én éri el. … A megfigyelések és számítások már az ókorban kialakult gyakorlat szerint a tavaszpont kétszeri érintése közötti időt tekintik a napévnek.”8




A tavaszpont az égboltnak egy nevezetes fiktív pontja: az égi egyenlítő és az ekliptika két metszéspontja közül az, ahol a Nap éves látszólagos mozgása során a déli félgömbről az északira lép. Napjának tradicionálisan március 21-ét tekintjük, pontos időpontját a csillagászati évkönyvek közlik. Ekkor van a Föld északi féltekéjén a tavaszi napéjegyenlőség, ami egyben a csillagászati tavasz kezdete (az északi félteke évszakai szerint, a déli félgömbön ekkor az őszi napéjegyenlőség van).
A tavaszpont a precesszió hatására nagyon lassan végigvándorol az ekliptikán az óramutató járásával megegyező irányban, évente 50,3"-et téve meg.9
Ez 2000 év alatt kb. egy zodiákus csillagképnek megfelelő elmozdulás, így határoztak meg régi kultúrák „világkorszakaikat”.

6. A Szűz jegyében…

„Légy bizonsága, ég, Deli Vid végének,
Mert sok szemmel nézted utolját éltének:
Egy csöppig kiadta vérét Istenének,
Légy tudománytévő Deli Vid végének!”
Zrínyi Miklós: Obsidio Sigethiana Pars decima quarta (Tizennegyedik ének)

Még a Diákkönyvtár kiadásában a lábjegyzet is így magyarázza: „sok szemmel - csillagokkal”.
Zrínyi Miklós első nyomdai példányra saját kezűleg később beírt sorokat a nyomtatott kiadásokban dőlt betűkkel szedik.
Mindebből arra következtethetünk, hogy a szigetvári hős dédunokája híres eposzában, mely számos üzenetet kódol a megfejtő olvasónak, valamiképpen a csillagos ég állására akarja felhívni a figyelmünket.21 A kor műveltségi keretei között ez teljesen természetes dolog, hiszen az asztrológia mind a keleti, mind az európai kultúrkörökben birodalompolitika meghatározó jelentőségű volt. Szulejmán szultán belső emberei között voltak jólfizetett udvari csillagászok is. Szulejmán szultán halálának csillagászati, asztrológiai előrejelzése a kor csillagászainak népszerű elfoglaltsága volt, olykor még elhunyta után is születtek prognózisok ezzel kapcsolatban, mint Tycho Brahe nevezetes jóslata.20
Pietro Bizzari történetíró olaszul, majd latinul kiadott könyvében egy csillagászati jelenésről számol be. Eszerint egy fényes „csillag” tűnt fel az égen 1566. április 11-én, mely távolról a napot követte egy ideig, majd eltűnt. - A szerző művében közli, hogy ezt a fényes égi jelenést Giorgio Purkircher, a pozsonyi humanista tudós, Szulejmán halála előjeleként magyarázta.15
1566. szeptember 5-8 között Mars-Merkúr-Jupiter közel állás volt a Szűz jegyében. A jelenség az esti szürkületben méréseink szerint még egy órával napszállta után is jól látható volt (fényesebb csillagok és a bolygók mindenképpen) a napnyugati égen kb. 20-22 fok magasan. Alább a Skyglobe csillagászati software szeptember 7-re vonatkozó csillagtérkép részlete látható a Szűz (Virgo) jegyével.


Az általunk használt csillagászati program (Skyglobe) számol a naptárreformmal. 1582. október 4. előtt a Julián- utána a Gergely- naptárat használja.10
Ezek szerint az akkori időszámítás és naptárnak megfelelően, 1566. szeptember 5-8. között történt a fenn említett csillagászati jelenség.

7. 974. szafer 22. - szeptember 8.

A 2016. esztendő kiemelkedő jelentőséggel bírt a hazai kegyeleti ünnepségek sorában, minthogy Szigetvár ostromának 450. évfordulója alkalmából a Magyar Országgyűlés hivatalosan is „Zrínyi Miklós Emlékévnek” nyilvánította. Az alkalom szolgáltatott apropót arra, hogy a Szigetvári Vár - Nemzeti Emlékhely státuszba emelkedhetett. Az eseményt nemzetközi érdeklődés követte, mint horvát, mint török részről. A török fél pedig elsősorban Szulejmán szultán halálának helyére és évfordulójára emlékezve jelentős mértékben támogatta a 2014 óta kutatott jelképes szultáni sírhely régészeti feltárását is.
Ebből az alkalomból számos történelmi tanulmány látott napvilágot a témában. Kétségkívül az egyik legérdekesebb tanulmány Fodor Pál - Szulejmán szultán halálának idejét pontosító közlése.11 Feridun Ahmed, nagyvezéri titkár krónikája, szemben a többi török kortárs forrással, igen precízen rögzíti az időpontot: „974. év szafar havának 21. éjszakája, szombat éjszaka volt… midőn letelt a hetedik óra és megkezdődött a nyolcadik…”
Az idézett tanumány szerint ez az időpont megfelel az akkori naptár szerinti 1566. szeptember 6. péntek napnyugtával, 18 óra 8 perckor kezdődő szombat éjszakájának és a hajnali 1 és 2 óra közötti időpontra tehető.11
Szelaniki Musztafa, az említett Feridun beosztottjaként pedig szintén bennfentesnek és hitelesnek tartott forrás, hibásan, szafar 22-i időpontot határoz meg a szultán halálának leírásakor. Erre egyetlen ésszerű magyarázatként az szolgálhat, hogy a pontos időpontról nem elsődlegesen értesült, viszont a vár elfoglalásához kötötte. "Szombaton, ami szafer havának 22. napja volt, hajnalban..." - fordítja, idézi Sudár Balázs Szelanikitől a kirohanás leírásában.11
A török források ebben úgy tűnik egyhangúak: 974. év szafer 22. napján esett el a vár, Szelaniki Musztafa szerint, hajnalban. Ez az időpont, szafer 22., tehát szombat este 18 óra után kezdődött a török időszámításban és vasárnap napszálltáig tartott. Az európai időszámítás pedig akár éjféltől, vagy akár napkeltétől számolt ideje szerint nézzük is az szeptember 8., ami vasárnapnak felel meg az akkori naptár szerint.
Azt, hogy érzékeltessük e pontosítások szükségességét, mutatja a későbbi török történetírók kronológiai pontatlansága. Evlia Cselebi csaknem száz évvel az események után így ír az eseményekről: „… Végül is két nappal Szülejmán Khán halála után, szafar havának 27. napján elfoglaltuk Szigetvár várát az ellenségtől.”12/1
Pecsevi Ibráhim pedig annyira igyekezett pontos lenni, hogy még a keresztény naptár időpontját is közölte: „…Száfár-ül-kháir hó 24-ik napján, mely a római hónapok közül szeptember 7-ik napja…”.12/2  
Pusztán érdekesség kedvéért jegyezzük, hogy kifejezetten a történeti-vallási hagyományok miatt a különféle naptárok és időszámítások szinkronizálása ma sem nélkülözhető. Többféle átszámítási módszer létezik, de a legegyszerűbb és legpontosabb manapság a számítógépes programokkal történő átszámolás. Két jól bevált programmal is elvégeztük az átszámításokat.13
A magyar-horvát kútfők közül Cserenkó Ferenc, szemtanúi ostromleírása tekinthető elsődlegesnek: „… Csütörtökön és pénteken aztán a törökök nyugodtan maradtak a várban, mi pedig a kis várban, bezárva és köröskörül megszállva, minden oldalról, úgy hogy senki sem tudott hozzánk bejönni a várba vagy kimenni a várból. …Szeptember 7. napján, azaz Kisboldogasszony előestéjén, korán reggel hat órakor a török felgyújtotta az úr házait, amelyek a belső várban voltak. Ebben az időben a szultáni sereg egész erejével rohamra indult a belső vár ellen.”12/3 – Ezzel szemben az őt fordító és kiegészítő Budina Sámuel már szeptember 8-ról ír. Ugyancsak a történetet szemtanuktól ismerő, de remek helyismerettel bíró Istvánffy Miklós: „Megvévén az nagyobbik avagy külső várnak erősségét, az jancsárok sok hadizászlókat az palánkban feltévén két nap estig, úgymint Sz[ent] Mihály havának hatodik s hetedik napjáig ott maradának, az mieink az belső várban berekesztetvén, veszedelmet hozó szükségnek utolsó óráját gyötrődő de erős elmével várván, s az égések semmi orvosságokkal meg nem késleltetetvén. Nyolcadik napján osztán, mely Boldogasszony születése napja vala, az jancsárok cserépből csinált, csövekben lévő mesterséges tüzeket hányván az belső várban, jóllehet az lángok magoktól is dühösködvén, könnyen szerten-szerrel lobognának, azokat az házakat, melyekben Zrínyi lakni szokott vala, felgyújták. S Mehemet, kinek akaratától s parancsolatától az hadban mindnyájan függenek vala, látván az kisebb várnak gyulladását, azon nap igen jó reggel, késedelem nélkül trombitát fútatta, és dobokkal trombitákkal az reámenésre jelt adata. S késedelem nélkül az táborból sokaságú török odagyűle, úgyhogy mind az egész mező, mind lovas gyalog sűrű ellenséggel rakva volna.”12/4
Ez azonban a kérdéssel foglalkozó Varga Szabolcs szerint nem a helyes időpont. Véleménye szerint Istvánffy művében hibás dátumfeloldás a tévedés oka. Szerinte a jórészt Budinára hagyatkozó magyar-latin-német források eseményláncolataiból az következtethető ki, hogy a kirohanás és Zrínyi halálának időpontja szeptember 7.14
Jelen tanulmányunkban szeretnénk arra az álláspontra felhívni a figyelmet, hogy miután rendszeresek a szeptember 7-ével kapcsolatos dátumozások, közlések a kérdéskörben ennek felülvizsgálata szükséges, mivel ez az időpont továbbra sem egyértelmű és különös jelentőséggel bír.14
A kirohanás attitűdjei, és nemcsak a kései romantikus, vagy az epikus barokk hagyományban, de a közvetlen, hitelesnek mondható forrásokban is olyan jelképiséget hordoznak (lakodalmas, ünnepi ruha), amely a lelkiségen túl az időpont ünnepi voltára is fel kívánja hívni a figyelmet. Itt érdemes felidéznünk Jankovics Marcell - Kisasszony napjával kapcsolatos észrevételeit: „…A népi jámborság viszont mindmáig jeles napként tartja számon, s a naphoz fűződő hiedelmek egyrésze a kereszténnyé lett csillaghit nyomait őrzi. Sok helyütt nem is oly régen Kisasszony napkor kimentek napfölkeltét nézni, hogy megpillanthassák Máriát a kelő Napban. …Mária a „hajnali szép csillag”, „Napot szülő Csillag, szentséges Szűz Mária, kiből az igazság Napja, Krisztus a mi Istenünk támad”. Nemcsak a magyar „támad” igében, hanem a latin eredetiben is érvényesül az istenre és égitestre egyaránt vonatkoztatható kettősség: az itt használt ’ortus est’ feljövő csillagra, születő személyre egyaránt alkalmazható – orto sole, annyi mint: „naptámadatkor”.”1/2
Szeptember 8. - vasárnap, Kisasszony napja, Szent Adrián napja régi ünnepe volt a magyarnak.

8. „Napkeleti bölcsek

Szigetvár a török hódoltság alatt elsősorban, mint végvár, szandzsákközpont jelentős. De az itt történt események fontos kegyeleti és zarándokhelyé is teszik. A szultán sírja körül létrejött Turbék települése épp úgy, mint maga a város is jelentős az oszmán kultúrtörténet vonatkozásában. A vallási élet építészeti emlékei közül, tárgyunk szemszögéből jelentős, hogy az Óvárosban két medreszét (főiskola) és két derviskolostort, valamint Turbékon szintén egy derviskolostort is említi Evlia Cselebi.12/1;17 De túlzottan nem is kell messze tekintenünk, mert Pécs szintén hasonló jelentős emlékekkel büszkélkedhet. A dervisrendek közül a halvétiek és a janicsárok körében népszerű bektasiak jelenlétére következtethetünk az emlékanyagból. A dervisrendek szemlélődő világfelfogása pedig kivallóan ötvözte a tudomány, a bölcselet, a misztika tanait a vallásos lelkülettel a rendek tanítóiban és követőikben. A szúfizmus filozófiája egy másik oldalát mutatja fel a hódító nagyhatalomnak.
Mesterek nevei és munkásságuk emléke tűnik elénk ebből az elfeledett időből. A szigetvári előnevet is felvevő, mosztári Ali Aladdin dede több jelentős könyvet is írt turbéki munkássága alatt, a szintén bosnyák származású Slidede pedig költő volt, akit itt is temettek el.16, 17
Ebben a szellemi műhelyben, éppen Szigetváron csillagászattal kapcsolatos mű is született az időszakban. A francia asztronómus, Noel Duret – Ephemerides Celestium Richelianae ex Lansbergii Tabulis című, 1641-ben Párizsban kiadott munkáját a szigetvári török csillagász, Tezkereci Kose Ibrahim Efendi fordította le.18
A tudományok közül tehát aligha hiányzott épp a csillagászat a hódoltságkori Szigetvár kultúrájából. Ez pedig megfigyeléseket, észleléseket és azok rögzítését is feltételezi.
Ezek közé a csillagászati megfigyelőhelyek közé sorolhatjuk többek mellett a vár déli falán elhelyezkedő néhai magas tornyot, melynek helyén manapság a XVIII. század elején épült barokk „óratornyot” találjuk. Evlia Cselebi Szigetvárról szóló leírásában az alábbi érdekes részletet olvashatjuk: „… E várkapun belül két nagy torony (valójában bástya) között van az egész várra, bástyákra és városra kimagasló helyül szolgáló Dsenki-záde Ali pasa bástyája, mely a Domavend hegyhez hasonló iszkenderi bástya s jelenleg a várnak őrhelysége. Egy hegydarabhoz hasonló igen magas bástyát készített ő, a minőt egy várban sem lehet látni. … E bástyának tetején egy messzelátó magas torony van. A város előkelői a tudós emberekkel gyülekeznek össze, a katonák pedig e környéken őrködnek. A várnak messzelátó bástyája alatt van a hadiszertár.”19
De szükségszerű még azt is megemlíteni, hogy a szűkebb várleíráson belül találunk más érdekes motívumot is, mely mögött csillagászati vonatkozású inspirációt feltételezhetünk. A „… negyven rőf magas cser- és tölgyfából, tömésfölddel készült, Nimród bástyájához hasonló palánkfal…” képe talán nem véletlenül kerülhetett épp ebben a szövegkörnyezetbe.
A várbeli Szulejmán szultán dzsámiról megállapítható a kutatások, dokumentációk alapján, hogy nem egy hevenyészett, „műszaki csapatok” által épített, elsietett architektúra, hanem évezredek csillagászati tudását magába rejtő, sajátosan egyedülálló és mégis számos világhírű párhuzammal rendelkező tudatosan tervezett, összetett fényhatásokra épített, a „szent tudományokban” jártas és avatott bölcsek által épített szakrális épület, mely máig ható egyetemes jelképvilágot és üzenetet hordoz.
            A fenti tudás széleskörű kultúrtörténeti, turisztikai felfedezése a jövő látogatói előtt nyitva áll.

9. Építészet és Asztrológia – Szamosközi Imre gondolatai23
Nem kérdés, hogy az akkori építészek ismerték és használták az asztrológiát. Vitruvius ókori építész írta „az építésznek ismernie kell a matematikát, az építészetet, a zenét, a retorikát és az asztrológiát”.24 Ez a nézet végig követhető egész a XVII. századig. De mért is volt fontos az építészeknek az asztrológia, és miért felejtettük el ezt a tudást?
Több évszázadon keresztül az alkotó ember mindig figyelemmel volt a Teremtőre és annak teremtményeire. Vizsgálták, keresték a teremtés menetét és a teremtmények viszonyát a teremtőjéhezt. Tudták, hogy a teremtés, legyen az bármi, csak a Teremtő által létrehozotthoz lehet viszonyítani. Az alkotásnak hasonló metóduson kell keresztül menni, mint a nagybetűs Teremtésnek. A rész és az egész viszonya. Leon Battista Alberti XV. századi olasz építész, polihisztor az alábbiakat írja, „A tökéletesség valamennyi részlet tökéletes összhangja, amikor semmit sem lehet hozzátenni vagy elvenni anélkül, hogy az egész ne károsodjék.”25 De hogy jön ide az asztrológia? Az asztrológia nem az, amit a Nők Lapjában olvashatunk, ezt én csak vásári asztrológiának hívom. Az asztrológia szimbólumokat használva az analógia nyelvén beszéli el nekünk a teremtést és teremtett világunk minden egyes elemét.
A kulcs a tizenkét részre osztott körábra, amit mindenki ismer, látott már. Mindenki ismeri a csillagjegyeket is, amik szépen sorban, azaz körben elhelyezkednek ezen a körábrán. Ezen túl vannak még a bolygók, amik helyzetüktől függően valahol megtalálhatóak a körábrán. Itt álljunk meg egy kicsit. Jogosan merül fel a mai felvilágosult, XXI. századi emberben, hogy mi köze az életemnek a bolygokhoz. „Nem mondja nekem senki, hogy a bolygók irányítják az életemet.” Megnyugtatok mindenkit, nem a bolygók irányítják az életünket. A bolygók segítenek, hogy megértsük életünket és a Teremtőhöz való viszonyunkat, mivel mi is teremtmények vagyunk. Mindjárt a Biblia elején a Genezisben van egy rész, „Isten megteremtette a két nagy világítót. A nagyobbik világítót, hogy uralkodjék a nappalon és a kisebbik világítót, hogy uralkodjék az éjszakán, s hozzá még a csillagokat is.”26 Nekem ez a mondat segített megérteni, hogy a nézőpontot hol kell keresnünk. Nem innen a földről kell nézni a bolygókat, a csillagokat, hanem a Teremtő szemszögéből. Ez a teremtés kulcsa, ez mutatja meg, hogy milyen elemeket, szimbólumokat használt a Teremtő az alkotási folyamatban, és hogy ezek az elemek milyen viszonyba vannak egymással. És mi tudjuk ezt a kulcsot olvasni a tizenkét elemre osztott körábra használatával. Egy nagyon precíz tökéletes rendszer. Ez az a rendszer, ami segítségére volt a felvilágosodás előtti alkotó embernek és ez az a rendszer, amit a magát felvilágosultnak tartó mai ember nem ért, és nem is akar megérteni, mert az egoja nem engedi.
Számomra, mint építésznek és mint asztrológiában jártasnak egyértelmű, hogy hol kell keresni az alkotásban a viszonyítási pontokat. Az is egyértelmű, hogy ezek a pontok hol vannak a szigetvári Szulejmán szultán dzsámiban. Mindenki ismeri, hogy az iszlám hitnek milyen kötött vallásgyakorlási szabályai vannak. Gondolok itt a napi többszöri imádkozásra, és hogy ezt a cselekedetet Mekka felé fordulva kell elvégezni. Ezért az iszlám templomok imafülkéjét úgy kellett megépíteni, hogy Mekka felé legyenek tájolva. Ez nem is olyan egyszerű feladat, mint ahogy elsőre gondolnánk. Slimbarszki Réka térképész hallgató foglalkozott a témával, egy rövid részlet a dolgozatából.27
Az 1970-es években Észak-Amerikában vetődött fel egy washingtoni mecset kapcsán a kibla helyes irányának problémája. A mecset építése közben az építészmérnök gondban volt, merre tájolja az épületet, hogy annak kiblafala Mekka felé mutasson. A hívek mindenáron a DK-i irányt javasolták, de az egyiptomi nagykövet – aki a mecset építtetője volt – felkeresett egy térképészt, hogy tájolja be azt. Amikor a térképész válasza az ÉK-i irány volt, mindenki megdöbbent. A félreértés abból adódott, hogy a hívők a közismert Mercator-féle szögtartó hengervetület képét képzelték maguk elé, melyen Washingtont és Mekkát összekötve, valóban egy KDK-i irányba mutató egyenest kapunk (1. ábra). Ebből is látszik, alapvető probléma az, hogy a legtöbb ember még mindig csak a síkban tudja elképzelni a Földet és nem gömbben gondolkozik.


A valóságban viszont a gömbfelületen nézve a valódi irány inkább ÉK-i, mint DK-i. Ennek magyarázata, hogy a gömbön a két pontot összekötő legrövidebb vonal (az ortodróma) nem feltétlenül egyezik meg a síkba vetített legrövidebb vonallal, csak az azonos szélességeken fekvő pontok esetében (2. ábra).


A tanulmány további részeiből megtudhatjuk, hogy az akkori építészek igen jól végezték a dolgukat. A Magyarországon fellelhető iszlám dzsámik, és minaretek tájolását vizsgálva minimálisak az eltérések. A szigetvári Szulejmán szultán dzsáminál 4,68o, de a legnagyobb eltérés sem haladja meg a 7o-ot.
Nézzük mit tudunk. A Szulejmán szultán dzsámi építésekor van egy általánosan elfogadott egyetemes nyelv, a szimbólumok és analógiák nyelve, amit az alkotási folyamatba beépítenek, használnak. A Nap szimbolikusan mindig a felsőséget, a vezetőt, az apát jelentette. Technikailag képesek voltak arra, hogy a Mekka irányt a fenti pontosságal kitűzzék, meghatározzák. Képesek voltak, hogy megépítsenek egy olyan építményt, ami közel 500 év távlatában is áll. Képesek voltak olyan vakolatot készíteni, ami 500 év elteltével is ellátja funkcióját. Továbbá tudjuk, hogy ilyen csepp formájú ablakot más dzsámikon nem használtak, tehát céljuk volt a formával.
Minden év január 25.-én délután három órakkor a déli homlokzaton lévő csepp formájú ablakon besütő Nap a szemben lévő oldalon a korántartó fölke szamárhát ívétbe illeszkedik, azt tökéletesen kitölti, kirajzolja. Hogy ez véletlen lenne? Kizárt! Az ablak csepp formájúra alakítása precízen és pontosan megtervezett. Továbbá, ha részletesen megnézzük az ablakot láthatjuk, hogy a külső homlokzat felől a fal síkjában a vakolat nem függőleges, megkönnyítve a napfény bejutását, és a középtengelye, a felső csúcsot összekötve az alsó ív középpontjával, sem függőleges, hogy a szemközti falra vetülő kép tökéletesen kirajzolja a kívánt formát. Sok véletlen dolgot láttam már a szakmában eltöltött 30 év alatt, de ezt nem sorolnám közéjük.



Bibliográfia:

1. Király Lajos, Lebedy János: A szigetvári Szulejmán szultán dzsámi – kézirat, Szigetvár, 2013.
1/2. Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium, Panoráma, 1988.
2. Lebedy János: A szigetvári Szulejmán szultán dzsámi 'fényjátékának' vizsgálata – kézirat, Szigetvár, 2015. (http://szigetvarivar.blogspot.hu/2015/11/a-szigetvari-szulejman-szultan-dzsami.html)
4. Simon Róbert: Iszlám kulturális lexikon
5. Goldziher Ignác: Előadások az iszlámról (2008)
6. Wikipédia: I. Szelim oszmán szultán - https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Szelim_oszm%C3%A1n_szult%C3%A1n
7. Az Ezeregyéjszaka meséi - A bagdadi borbély – részlet. Fordította: Honti Rezső. Forrás: http://mek.oszk.hu/03200/03210/html/
8. Hahn István: Naptári rendszerek és időszámítás. Budapest, Neumann Kht., 2004. Forrás: http://mek.oszk.hu/04700/04744/html/
10. „Skyglobe's dates use the Julian calendar until October 4, 1582 and the Gregorian calendar thereafter. It does not have a zero year.” https://en.wikipedia.org/wiki/Skyglobe 
11. Fodor Pál: A bólogató, halott szultán – Mikor halt meg Szulejmán? Továbbá:  Sudár Balázs: Szigetvár ostromának török krónikásai – Adatmentés a XVI. században, in: Zrínyi Miklós – A szigetvári hős. Múlt-kor Történelmi Magazin melléklete, 2016.
12/1. Katona Magda: Evlia Cselebi Baranya megyében, Különnyomat a Baranyai Helytörténetírás 1982. c. kötetből, Baranyai Levéltári Füzetek 33., Pécs, 1983.
12/2. Pecsevi Ibráhim tarikhjából, Török történetírók,  ford.: Káldy Nagy Gyula.
12/3. Cserenko Ferenc: Sziget ostroma (1566), ford.: Ruzsás Lajos és Angyal Endre, in: „Affelett sokszor harcolást töttek” – Források a Délvidék történetéhez 1; Hatodik Síp Alapítvány, Bp. 1997.
12/4. A szigetvári ostrom leírása Tállyai Pál XVII. századi kéziratos Istvánffy-fordításából. Közzéteszi: Benits Péter. http://www.c3.hu/~iris/99-1/benits.htm






14. Fodor Pál - Varga Szabolcs: Zrínyi Miklós és Szulejmán halála. Történelmi Szemle LVIII. (2016) 181-201. Továbbá: Szatlóczki Gábor: Szigetvár ostromának utrolsó órái – Adalékok Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán halálának körülményeihez, Missles a 16-17. század hétköznapi történelme, 2016. augusztus 25.
Továbbá: Falus Orsolya, Király Lajos, Kobolka István, Sasvári Gábor: A "Szigeti veszedelem" és Szent Adrián legendája, Tudásmenedzsment XVII.:(1)pp. 63-72. (2016)
16. Szeghalmy Gyula: Dunántúli vármegyék. Bp. 1934.
17. Ágoston Gábor: Muszlim hitélet és művelődés a Dunántúlon a 16-17. században, in: Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. Szerk.: Szita L. Pécs, 1993. 277-292.
18. John Hedley Brooke, Ronald L. Numbers: Science and Religion Around the World. Oxford University Press, 2011. https://books.google.hu/books?id=vgiGnYLLkykC&dq=duret+astronomy&hl=hu&source=gbs_navlinks_s
19. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai: 1660-1664. Ford.: Karácson Imre. MTA, Bp. 1904. http://digitalia.lib.pte.hu/?p=1886
20. Gribbin, John: A tudomány története 1543-tól napjainkig. Akkord Kiadó, Budapest, 2004. https://hu.wikipedia.org/wiki/Tycho_Brahe
21. Dr. Falus Orsolya, Király Lajos, Dr. Kobolka István, Sasvári Gábor: A Szigeti veszedelem mint titkosított szöveg, mint intermediáció – A „Zrínyi kód”, Polgári Szemle, 11.évf. 4-6. szám. Internetes formátum: http://szigetvarivar.blog.hu/2016/02/09/a_zrinyi-hagyatek
22. Dr. Falus Orsolya, Prof. Dr. Hamza Keles és Prof. Dr. Mehmet Zeki Ibrahimgil: „The Szigetvár-research” c. előadása, mely elhangzott a TTK (Türk Tarih Kurumu) és az MTA közös szimpóziumán 2016. november 25-én, Budapesten angol nyelven a TTK Symposium Ottoman Empire-Hungarian-Habsburg Contacts and Suleiman the Magnificent, 23-27 November 2016, Budapest/Hungary konferencián.
23. Ez a fejezet Szamosközi Imre, MA építész véleményét tartalmazza, mellyel csatlakozik állításainkhoz.
24. Marcus Vitruvius Pollio tíz könyve az építészetről (De architectura) – ford.: Gulyás Dénes, Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1988.
25. Leon Battista Alberti: De re aedificatoria
26. A katolikus Biblia, ford.: Gál Ferenc, Kiadó: Szent István Társulat; http://mek.oszk.hu/00100/00176 - Teremtés könyve: 1:16.
27. Slimbarszki Réka: A magyarországi muszlim vallási épületek tájolásának kartográfiai értékelése. Szakdolgozat. ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, Budapest, 2011.

  Fotók: Király Lajos