2019. február 20., szerda

Zrínyi Miklós és a Vilics testvérek


                                                Zrínyi Miklós és a Vilics testvérek




1566. november 1-én kelt Szokolovics Musztafa budai pasa levele Miksa császárnak, melyben tudatja Zrínyi Miklós temetését. A levélben egy rendezetlen ügyről is szó esik, a Vilics testvérek ügyéről, melyben kéri a császár közbenjárását. 1




Zrínyi Miklós rabként tartotta Mahmud agát. Mahmud agáért öccse Musztafa lovashadnagy kezességet vállalt, túszként Szigetváron maradt, míg bátyja összeszedi önmagáért a 3000 arany váltságdíjat. A 300 tallér híján teljes váltságdíjat meghozó Mahmud agát Zrínyi lefejeztette.
Mehmed pasa azt állítja, hogy most már mind a váltságdíj, mint Mahmud öccse Zrínyi fiánál van.
1566.08.05-én történt, hogy: „… Zrínyi úr Mahmut-aga Vilics fejét is levágatta valamilyen hitszegésért, amelyet az úton, sziget felé haladva, követett el. Ezt pedig leginkább azért tette, hogy félelem legyen a várban.” – írja Cserenkó Ferenc szemtanúi leírásában.2
Zrínyi temetéséről pedig Istvánffy Miklós írásában is olvashatunk:   
„[47.] Zrínyinek az fejét az harc után egy kevéssel Ali fõ jancsár aga el vágata, (: akinek az róla lefosztatott marhái is jutának együtt egy Perván nevû igen fõ lovával) s az táborban Mehemethez küldetvén, s ott karóban tétetvén az törököknek s egyebeknek csudájára lõn. Az derekát penig banjalukai Vilics Musztafa lovashadnagy, ki annakelõtte rabja vala, hamarjában eltemetteté.”3

„…Kár lett volna, ha ily lovagias vitéznek testét az ég madarai falják fel! Ha kívánod, atyád holttestét elküldöm, vagy küldj te őérette megbízható embereket és én átadom a holttestet…”
-          írja Szokolovics Musztafa Zrínyi Györgynek szóló levelében.4

Zrínyi teteméről úgy látszik, hogy kifejezetten Szokolovics Musztafa rendelkezik, ő küldeti el a fejet a győri táborba, valamint a temetési hely ismeretében felajánlja Zrínyi Györgynek, hogy átadja, vagy elküldi a maradványokat.
A válaszlevelet nem ismerjük, de elképzelhető, hogy György reagált a megkeresésre. A budai pasa császárnak írt leveléből mindenesetre az derül ki, hogy a váltságdíj és Vilics Musztafa is Györgynél vannak, hiszen ebben kéri a császár közreműködését. Úgy értelmezhető tehát, hogy Zrínyi György a temetéssel megbízott Vilics Musztafával személyesen is találkozott. Legkézenfekvőbb dolognak tűnik, hogy a temetéssel megbízott személy vitte el az erről szóló levelet is az érintettnek és onnan november elején még nem tért vissza a budai pasához, joggal feltételezte, hogy Zrínyi György fogságába kerülhetett.

Lebedy János


1.     1. Zrínyi Miklós a szigetvári hős életére vonatkozó levelek és okiratok.
Codex Epistolaris et Diplomaticus Comitis Nicolai de Zrinio. Monumenta Hungariae Historica
Magyar Történelmi Emlékek. Kiadja: A Magyar Tudományos Akadémia. Első osztály. Okmánytárak. Harminczadik kötet. Bp. 1899.
2.      2. Cserenkó Ferenc: Sziget ostroma (1566) ford.: Ruzsás Lajos és Angyal Endre, in: „Affelett sokszor harcolást töttek” – Források a Délvidék történetéhez 1; Hatodik Síp Alapítvány, Bp. 1997.
3.      3. A szigetvári ostrom leírása Tállyai Pál XVII. századi kéziratos Istvánffy-fordításából. Közzéteszi: Benits Péter
4.      4. Szabó Géza – Piros Tamás: Hol nyugszik a szigetvári hős? in: Élet és tudomány. LXIX. évf. 44. szám, 2014.október 31.
Takáts Sándor: Vezír Szokolli Musztafa basa („A Nagy Musztafa”)
Nemere István: Régi magyar világ. Napkút Kiadó
Gulácsy Irén: Tegnap és régmúlt. Elbeszélések. Fapadoskönyv.hu Kiadó, 2013.