Kumilla - Szigetvár ’Szultánája’

„Azt mondják: Delimán, mikor országokat
Járt vólna látásért hires várasokat,
Galatában meglátá az szép Cumillát,
Cumillát az szépet, Szulimán leányát.”

(Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, Pars prima, 71.versszak.)

Kumilla

Szigetvár ’Szultánája’

2016-ban a szigetvári híres nagyostrom emlékére, annak 450. évfordulója alkalmából a Magyar Országgyűlés „Zrínyi Miklós Emlékévet” hirdetett. Félszázaddal ezelőtt, a 400. évforduló is rangos hazai eseménynek számított, mely során Szigetvár városi rangját is visszanyerte. Az ünnepi események pozitív hatása a téma különféle feldolgozására akkor és most sem elhanyagolható hatással és következményekkel bírt. Számos történelmi-, irodalmi munka és művészeti alkotás ihletője, és megszületésük inkubátora volt mindkét eseménysorozat. Az érdeklődés élénkülése helyben, Szigetváron azonban évekkel később is fennmaradt és a téma szakavatott szereplői alkotó fantáziával felvértezve, ahogy ez napjainkban is igaz, újabb és újabb lakatjait nyitották fel a múlt kincsesládájának. Ebben a légkörben került felszínre Kumilla története.

Először 1969. július 12-én hallunk egy újságcikkben az eposzi hősnő és Szigetvár legendás kapcsolatáról. „…Itt a Basakút, ahol Kumilla, a szultán lánya ivott a sárkányvérrel fertőzött pohárból.” – mondta el akkor Csizmadia István, a vár hivatalsegédje.¹ Ennek a helyi mondai hagyománynak és legendás helyszínnek kétségtelen forrása a Szigeti veszedelem XII. éneke. De az, hogy ez miképpen kezdett el a Vár közelében található forráskúthoz kötődni mára nem világos. A fennmaradt helyi monda a történet elemeit sajátságosan keverve adja elő.

„A törökök szultánjának Szulejmánnak, volt egy féltve szeretett kislánya, Kumilla volt a neve. Szépsége miatt szemet vetettek rá a török, de a magyar vitézek is. A kislány kegyeiért egy párviadalt vívott a török Demirhám és a magyar Deli Vid. A párviadal során Deli Vid legyőzte Demirhámot, aki a csapástól arccal esett a földre, ami annyit jelentett, hogy a lelke a pokolba jut.Amikor Deli Vid Kumilla keresésére indult, szembe találkozott a félelmetes hétfejű sárkánnyal. A sárkánnyal is meg kellett vívnia. Le is vágta mind a hét fejét. Ez után a véres kardját az ivócsanakja melletti hüvelyébe tette. Kumillát egy kis forrás mellett találta meg. Kumilla nagyon szomjas volt, de nem tudott inni a forrás vizéből, mert nem volt pohara. Deli Vid fogta az ivócsanakját, a forráshoz sietett és vízzel kínálta Kumillát. A török kislány egyből kiitta a csanak tartalmát és azonnal holtan esett össze úgy, hogy arca az ég felé nézett, ami annyit tett, hogy lelke a mennyekbe szállt. Deli Vid nem értette mi volt Kumilla halálának oka, de mikor a csanakot a kezébe fogta, meglátta benne a sárkányvért, ami akkor került oda, amikor Kardját a hüvelyébe tette.”²

            Egy másik közlésben, mely szintén helyi mondaelemeket is rejt, már jobban ragaszkodik a mesélő az eposzból ismert cselekményhez:

„Kumilla kút, más néven Basa-kút legendáját és Kumilla a szépséges lány történetét Zrínyi Miklós írta meg a Szigeti veszedelem című művében. Kumilla a nagy Szulejmán leánya volt és Rusztán bég felesége. Beleszeretett a daliás, fiatal tatár fejedelembe, Delimánba. Rusztán és Delimán egy hadi tanácskozáson összeszólalkozott és Delimán megölte Rusztánt - aztán elmenekült a Szultán haragja elől. Kumilla követte őt. Később a Szultán kegyelmet ígért neki és visszahívta. A szerelmesek Szigetvár felé tartva megálltak a forrásnál pihenni. Delimán egy bőrpohárban vizet vitt Kumillának, de a pohár mérges sárkányvérrel volt szennyezett és Kumilla azonnal meghalt. Delimán megőrült a fájdalomtól. A néphiedelem azt tartja, hogy aki iszik a forrás vizéből hamarosan találkozni fog az első igaz szerelmével.”³

            A történet eddig közismert Szigetváron és környékén, a múló emlékezet ébrentartásában pedig nagy szerepe van mindmáig a szintén innen inspirálódó elnevezéssel bíró Hotel Kumillának.

Molnár Imre tanár úr, a Várbaráti Kör elnöke vette észre ezt az érdekes irodalomtörténeti egyezést, amiről a tudósítás is született. „Érdekes szigetvári felfedezés: létező személy volt a „Szigeti veszedelem” Kumillája” címmel jelent meg újságcikk a Dunántúli Naplóban 1970 augusztusában.⁴

„Nemrégiben egy török képes folyóirat került Szigetvárra, a várbaráti körhöz, benne egy régi festmény színes reprodukciója. Az isztambuli Topkapi Szerájban őrzött képen szép, fiatal nő látható. Molnár Imre fedte fel, hogy a festményre írt latin szöveg szerint az ábrázolt személy Szolimán szultán Camilia, azaz Kamilla nevű lánya. A képet szultáni megrendelésre készítette a XVI. század közepén élt festőművész. Molnár Imre úgy véli: sikerült az eposzbeli forrást, Kumilla és Delimán találkozóhelyét is azonosítania. A vártól körülbelül két kilométerre, egy kis dombhajlatban néhány fától körülvéve tiszta forrás fakad, melyet a nép is basakútként emleget.”⁵

Nem sokkal később 1970. szeptember 27-én pedig ezt írta Molnár Imre elmondása alapján a Napló: „… Kumilla is szerepel a költő Zrínyi eposzában, a Szigeti veszedelemben. Sőt a hagyomány szerint Kumilla Szigetváron halt meg a ma is létező, a vártól nem messze fekvő forrás mellett.”⁶

Az eposzi hagyományok fűtötte helyi mondaképződés mellett érdekes lehet a Kumilla-történet valódiságsága. Molnár Imre felfedezése mára széles körben elfogadottnak tekinthető.

A Várbaráti Kör archívumában megtalálható színes török folyóiratban látható festmény reprodukción valóban a CAMELIA név olvasható.⁷ Ezzel szemben egy másik képen, Cristofano dell’Altissimo festményén a felirat: „CAMERIA SOLIMANI IMPERATOR FILIA – ROSTANIS BASSAE VXOR 1541” – „Cameria, Szulejmán szultán lánya - Rüsztem pasa felesége 1541”.⁸ Ezen a festményen Cameria, nem pedig Camelia szerepel a feliratban. A kép egyik híresebb másolata 1555-ből Tiziano munkája.⁹

1. kép: Cristofano festménye⁸

2. kép: Tiziano festménye 1555-ből⁹

3. kép: Egy másik Tiziano festmény Mihrimahról¹⁰

A festményeken szereplő hölgy, mint annak felirata is elárulja Rüsztem pasa felesége, aki nem lehet más, mint Nagy Szulejmán szultán és Hürrem szultána gyermeke - Mihrimah szultána. 1522-ben született, öt fivére mellett másodikként. Nevének jelentése „Nap és Hold”, melyet állítólag nagyanyjától, Ayse szultánától kapott, hogy „…életét egyszerre ragyogja be a Nap és a Hold fénye, soha ne legyen sötétségben.” A szultánnak állítólag kedvenc gyermeke volt, mivel nagyon hasonlított édesanyjára. 1539-ben, 17 évesen hozzáadták Rüsztem pasához házasságával erősítve Hürrem hárempolitikájának elképzeléseit. A házasságból három gyermekük született: Ayse Hümasah szultána, Murad és Mehmed szultáni hercegek. 1558-tól, Hürrem halála után a hárem vezetője, majd öccse II. Szelim uralkodása alatt valide szultána, mely címet egyedül a szultán édesanyja birtokolhatott eddig és ezután. 1578. január 25-én halt meg, 55 éves korában Isztambulban.¹¹

Az irodalomtörténet búvárai szerint azonban Zrínyi forrása - Boissardus 1597-ben megjelent képes albuma lehetett, melyben Cumilla, mint - Szulejmán szultán és Roxa lánya szerepel.¹²

Úgy tűnik, a Szigeti veszedelem szereplői mögött valós személyek keresendők. A török személyek esetében pedig kettős szerepről lehet szó. A valós, létező személy inspirálta karakter neve általában, csakúgy, mint cselekménybe szőtt története is túlmutat a puszta histórián, a mítoszhoz vezet. Így van ez a „Kumilla történettel” is.

Delimán - Delimannus a valóságban nem tatár, de perzsa vezér volt, aki harcolt is Szulejmán szultán ellen és szintén Boyssardusnál találkozhatott vele a költő.¹³ A török bajnokot azonban egyértelmű, hogy Zrínyi – egyik Giráj kánfi személyével kapcsolja össze, aki valóban járt is Szigetvár falai alatt 1566-ban.¹⁴

4. kép: Tatárok Szigetvár alatt 1566. - miniatúra¹⁵

Rusztán vezér a férj azonban valós nevén szerepel, azonos azzal a Damad Rüsztem pasa nagyvezérrel aki Mihrimah férje is volt, csakhogy nem féltékenység következtében, hanem természetes okból halt meg 1561-ben a források szerint.¹⁶ Felmerül annak a gondolata, hogy esetleg Zrínyi eposzában a Kumilla történetben kora egyik akuálpolitikai kérdésére is rá kíván világítani. A viszályra mely mindig is ott húzódott árnyékként az Oszmán-ház és Dzsingisz leszármazottai között, melyből anyai ágon maga Szulejmán szultán is származott.

5. Az említett török képes újság oldala a Szigetvári Várbaráti Kör gyűjteményéből (Varga Zoltán elnök közreadásával)

Jegyzetek:

1. „Ez a falu város” (5.) – Le kell vetni a szűkre szabott ruhákat. Dunántúli Napló 1969. 07.12.
2. http://szigetkincsei.megnezem.hu/
3. www.facebook.com/aquakumilla
4. Érdekes szigetvári felfedezés – Kumilla létezett. Dunántúli Napló 1970. 08.05. és Érdekes szigetvári felfedezés: létező személy volt a „Szigeti veszedelem” Kumillája. Dunántúli Napló 1970.08.06.
5. Molnár Imre válogatott írásai. Szerk.: Ravaszdi László. Szigetvári Várbaráti Kör, 2009.
6. Rokszolán Nyomában. Dunántúli Napló 1970.09.27.
7. Közreadta Varga Zoltán a Várbaráti Kör archívumából.
8. Cristofano dell’ Altissimo festménye – 1541. https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/de/%C4%B0mparator_S%C3%BCleyman%E2%80%99%C4%B1n_K%C4%B1z%C4%B1_Cameria_%28Mihrimah_Sultan%29.jpg
9. Tiziano festménye – 1555. https://hu.wikipedia.org/wiki/Mihrimah_szult%C3%A1na#/media/File:Tizian_121.jpg
10. Tiziano másik festménye https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Mihrimah_Sultan_(Cameria).jpg
11. https://hu.wikipedia.org/wiki/Mihrimah_szult%C3%A1na
12. Jean Jacques Boissard: Vitae et Icones Sultanorum Turcicorum, etc.
13. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szigeti_veszedelem
14. A fenti jegyzet szerint Devlet Girájról lehet szó, de valószínűbb, utódja II. Gázi Giráj a megjelölni kívánt személy.
15. Krími tatár előőrsök Szigetvár ostrománál (perzsa miniatúra, 1579). Tarih-i Sultan Süleyman ("Zafarnâma"), History of Sultan Süleyman, Dublin, chester Beatty Library. https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Devlet_Gir%C3%A1j_kr%C3%ADmi_k%C3%A1n#/media/File:Szigetvar_1566.jpg
16. https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%BCsztem_pasa, http://forum.index.hu/Article/showArticle?go=54356698&t=9140213